RÉGI ÉRZELMEK

Az emlékeitől megfosztott Yuukit miután megmentette egy régi ismerőséhez Cross Kaienhez vitte Kaname és kérte, viselje gondját a kislánynak. Szegényke még aztsem tudta hogykell rendesen enni, így Kanaménak kellett megmutatnia a kanál használatát. A kislány nem fogadta el az ételt, mert valami érdekesebbet vett észre, nem mást mint Kaname szemfogait. Kaname hagyta, hogy megérintse de sajnos a friss emlékek előtörtek a kislányból az érintést követően és félni kezdett. Úgy döntött inkább eltűnik a szeme elől egy időre. Miután elment Yuuki nem szólt semmit, még Kaienhez sem. Nagyon aggódot és végül elhívta Kanamét, hogy nézzen rá a kislányra. Amikor beléptek a szobába Yuuki kicsit viccesen de egyedül felöltözött. A mindig higgadt és nyugodt Kanaméból kitört a nevetés. Talán ez az egyetlen eset amikor az életben elnevette magát. Cross igazgató meg azthitte rosszul van (XD). Kaname miután visszanyerte higgatságát elköszönt tőlük és hazament volna, de ekkor Yuuki megfogta a kabátját és több hét után megszólalt. Attól a naptól kezdve az ifjú vámpír minden jeles napkor és születésnapján meglátogatta ( a születésnapja attól a naptól számít amikor Kaname megmentette) Időről időre egyre jobban elmélyült a köztük lévő kapcsolat. Az életük zökkenőmentesen haladt előre, míg egy új családtaggal nem bővült a Cross család, Kiryuu Zeroval. Yuuki nem bírta nézni ahogy a fiú összeomlik előtte, ezért úgy döntött ameddig csak lehet mellette ál és segít neki. Viszont neki is megvan a saját élete és ennek az életnek a középpontjában Kaname ált. Egy nap viszont valami megváltozott. Yuuki elment az estisek kollégiumához, hogy láthassa őt. A várakozás közben viszont elaludt a lépcsőn. Kaname amikor rátalált az alvó kislányra erős kéztetést érzett arra, hogy megharapja de nem tette mert tudta mi lesz a következménye. Felvitte a szobájába és hagyta hadaludjon. Yuuki azonban hamar felébredt és olyat látott amit nem kellett volna, ugyanis Kaname egy vámpírnőnek (Rukának) a vérét szívta. Ettől a naptól kezdve Yuukinak megváltoztak az érzései. Még mindig tiszteli és szereti őt, de már nincs az a gyermeki lelkesedés ami oly sokat jelentett neki.